Napjaink rohanó és követelményekkel teli világában a sport és a nyelvórák azok a különórák, amik kiemelt jelentőséggel bírnak a szülők igényei között. A karantén sajnos előbbinek komoly gátat szabott, és bár voltak próbálkozások online edzések megtartására, kétség kívül alig várják a gyerekek, hogy kedvenc sportjukat újra rendszeresen gyakorolhassák a sportlétesítmények területén.
A karanténnal divatba jöttek az online nyelvórák és mivel a tanárok számára ez a fajta oktatás sokkal időtakarékosabb, lassan nehéz olyan nyelvtanárt találni, aki házhoz megy és a nyelviskolák tantermi óráinak száma is jelentősen megcsappant. Első hallásra sokan idegenkednek az online oktatástól és mikor szóba kerül, 30 fős osztályok és azok tanárainak küzdelme jut eszünkbe: kikapcsolt kamerák (hogy jobb legyen a hang), magukat stikában mással lefoglaló diákok és csökkent hatékonyság a tantermi órákhoz képest.
Valóban csak ilyen lehet az online oktatás? Jobb, ha elfelejtjük?
Mint az elmúlt 10 évben speciálisan gyermekek angol oktatására szakosodott nyelviskola vezetője biztosan állítom, hogy nem. De lássuk csak sorban az érveket!
- A koronavírus miatti lezárásoknak pozitív hozadéka, hogy a szülők körében ismertté váltak az online kommunikációs és oktatási platformok, hiszen ezeket munkájuk során is sokan elkezdték használni. Míg ezelőtt pár évvel utópisztikusnak hangzott volna, hogy egy link adja a különóra helyszínét, ma már szinte mindannyian magabiztosan csatlakozunk fel ezekre az applikációkra.
- A lezárások előtt nyelviskolánk, ami kifejezetten gyermekek nyelvoktatására szakosodott, általános iskolákban bérelt termeket délutáni nyelvórák megtartásának céljából. Ez nagyban megkönnyítette a szülőkre háruló terhet, amit a gyerekek a nyelviskolák helyszíneire való eljuttatása jelentett. A nyelviskola tanárai ezután ‘begyűjtötték’ a gyerekeket az osztálytermekből és az iskolaudvarról, ami tapasztalatuk szerint nem mindig volt könnyű feladat. Gyakran előfordult, hogy a szülő tévedésből hazavitte a gyereket az iskolából, elfelejtve, hogy aznap angolóra lenne.
- Az aznap beteg gyerekek is kénytelenek voltak kihagyni az órát. Nem egyszer fordult elő, hogy a gyerekek otthon hagyták a könyveiket vagy azoknak végleg nyomuk veszett az iskolai forgatag valamelyik sarkában. Miután áthurcolták kabátaikat és táskáikat az angolos terembe, következett a talán még mindannyiunk számára ismerős ‘wc-re kell mennem, hadd jöjjön velem a barátnőm is’ kezdetű időhúzás.
Egy szóval nem egyszerű valóban hatékony angolozásra bírni egy, a napköziben, barátokkal bandázó, gyakran éhes és kimerült gyermeket. A hiányzó gyerekek és tankönyvek miatt pedig tanáraink számára örökös kihívás volt a csoporttal a dinamikus és egymásra épülő haladás.
A mai kor gyermekének sztárjai már csak a képernyőn jelennek meg, így tapasztalatunk szerint, míg a szülő kezdetben idegenkedett az ötlettől, a gyerekek természetesnek vették, hogy a karantén bekövetkeztével tanáraink a képernyőről köszöntötték őket és otthonról folytathatták az angoltanulást. Számunkra is meglepetés volt, hogy tanulóink a tantermi iskolai oktatás újraindulásával is szívesen maradtak az online térben. A szülők és tanáraink visszajelzései alapján mire a délutáni angolóra elkezdődik a kisdiák már evett, ivott, szusszant egyet otthon, és szobájának kényelméből tud bejelentkezni az órára.
Milyen pozitív hozadéka volt a tantermi díj megspórolásának?
A tanterem költségeinek megszűnése miatt, kislétszámú (4-5 fő) csoportokban folytathatták a gyerekek a tanulást, remek hang és képminőség mellett.
Mivel a digitális tanteremben nem a barátok, osztálytársak előtt kellett angolul szerepelni, tanáraink sokkal jobban rá tudják venni a gyerekeket arra, hogy egymás között is angolul kommunikáljanak. Megszűnt a hiányzások miatti szétesés a haladásban és a kabátlevétellel, wc-re menéssel, egymás szekálásával és az ehhez kapcsolódó fegyelmezéssel eltöltött idő is hatékony oktatásra fordítható.
Online, egy 60 perces óra, valóban 60 perces tanulást jelent.
Mindegyik tanárunk pozitívan számolt be ezen tapasztalatairól, ehhez még társul az a szintén nem elhanyagolható tényező, hogy a sokszor több órát a helyszínre jutással töltő tanár is kipihentebb az online órák alkalmával. Saját és nyelviskolánkban dolgozó kollegáim külön öröme, hogy távoli, nehezen megközelíthető helyen lakó gyerekeknek is lehetőséget tudunk biztosítani anyanyelvi tanárokkal való nyelvtanuláshoz, ami eddig szinte teljesen lehetetlen volt, hiszen a Magyarországon élő anyanyelvi tanárok szinte kizárólag Budapest belső kerületeiben és a nagyvárosokban érhetőek el.
Összességében elmondható, hogy az online órák elterjedése pozitív hatással volt a magánórák egy kényelmesebb és hatékonyabb formájának népszerűsödésére. Arra a kérdésre, hogy hosszú távon szükség van-e mégis kontaktórás tanfolyamokra, válaszom egyértelműen: igen.
Ezért is szervezünk szünidei táborokat, év közben pedig hétvégi angol klubokat a gyerekeknek. Ilyenkor a tanulóink sokkal kipihentebbek, a foglalkozások hosszabb időblokkokban kivitelezhetőek, ami hatalmas segítség a hozzánk járó szülőknek, akik hétköznapjai tehermentesültek az online oktatás előnyeinek kihasználásával.
–Carrick Orsolya–